A gyógyító manuka

Guy Leech Ironman világbajnok és fittness szakértő egészséges élelmiszerként ajánlotta a Manuka beépítését a mindennapos táplálkozásba - 4 evőkanállal két étkezés között -, akárcsak a görög joghurtot, a zabkását, a gyümölcssalátát, gyümölcs turmixokat.

A jól bevált szer újrafelfedezése



Az emberiség történetében sok bizonyíték található a méz jelentőségére. Már Hippokratész számára is nagy jelentőséggel bírt a méz: sebborogatásként és lázcsillapító szerként alkalmazta. Az atléták számára mézes vizet javasolt a teljesítményük javításához az ókori olimpiai játékokon. Évszázadokkal később Paracelsusnál a méz jelentős alkotóeleme volt híres gyógyító receptúráinak.

Valamikor azonban a méz, mint gyógyító szer feledésbe merült. Csak a legutóbbi korokban kap ismét több figyelmet. Az utóbbi években a tudomány és a kutatás nagy figyelemmel fordul az új-zélandi manuka méz felé, mindenekelőtt a fertőzések elleni küzdelemben gyakorolt hatékonyságára tekintettel.

A manukaméz a vad manuka bokor (Leptospermum scoparium) virágából származik, Új-Zélandról. A manuka az ausztrál teafa távoli rokona. A manuka azon képessége, hogy a legnehezebb körülmények között is életben marad, a különleges növény egyes részeiben visszaköszön.

Új-Zéland őslakosai, a maorik leveleit fertőtlenítéshez használták, a kérgéből és a leveleiből készült főzetet pedig gyulladások és gyomor- és bélpanaszok esetén belsőleg alkalmazták. A manuka bokor mézének a maorik egészen különleges gyógyító erőt tulajdonítottak.

A manuka antibakteriális elve

Az intenzív kutatás ellenére hosszú ideig nem tudták megválaszolni az ebben a különleges mézben található döntő hatóanyag kérdését. Csak néhány évvel ezelőtt akadt a nyomára a manuka méz titkának Dr. Henle professzor csapata a Drezdai Műszaki Egyetemen.

A csapat egy összehasonlító tanulmányban azonosította a metilglioxált, amely csak egyes manuka mézekben fordul elő szokatlanul magas koncentrációban. Henle professzor a metilglioxált a hatékonyság fő felelőseként jelöli meg és „a manuka méz antibakteriális elvének” nevezi. Minél magasabb a metilglioxál-tartalom, annál nagyobb a méz antibakteriális aktivitása.

A normál európai mézek, amelyeknek jelentősen gyengébb antibakteriális hatása főként a hidrogénperoxidon alapul, csak jelentéktelen mennyiségű metilglioxált tartalmaznak. Összehasonlításképpen: a tiszta manuka méz akár 800mg/kg hatóanyagot is tartalmaz, más normál mézek legfeljebb 20mg/kg-ot.

Egy további pluszpont: A metilglioxál messzemenően nem érzékeny a meleggel szemben, így a manuka méz nagyon alkalmas a klasszikus „forró tej mézzel” elkészítésére.

2010 © Minden jog fenntartva